A Monty Python 'Hülye Járások Minisztériuma' című fizikai komédiájából merítve, a koreográfiai gyakorlat a túlzásra, a suta mozgásra és a rajzfilmszerű fizikalitásra épült. A műhelymunka olyan játékos improvizációkon keresztül fejlődött ki, amelyek a mindennapi gyaloglást különc mozgásmintákká torzították, lehetővé téve, hogy az aránytalanság, az egyensúlyhiány és a komikus időzítés kompozíciós anyaggá váljon. A technikai virtuozitás hajszolása helyett a gyakorlat az ismétlés, a félbeszakítás és a megtestesült játék révén a fizikai humort bontakoztatta.